A mai épület a reformátusoktól visszavett, ún. Magyar templom helyén épült 1887-88-ban, felhasználva annak nyugati tornyát. 1889 és 1892 között építették át neogótikus stílusban. Berendezése szintén neogótikus stílusú, orgonáját a Rieger cég gyártotta, a főoltár Kelemen Márton alkotása Késő barokk, egy homlokzati tornyos copf stílusú a berendezése. A főoltárkép sötét tónusú, Szent Márton halottat támaszt fel. A kőből készült keresztelő kút román oszlop alakú, az elpusztult középkori templom tartozéka A templom közelében álló Szent Henrik tornyot 1472-1476 között emelték abból a célból, hogy méltó helyen helyezhessék el az új öntésű és tekintélyes súlyú harangokat. A Szent Henrik plébánia szerves részeként jött létre az említett időszakban az iskola is, amelynek rektorai között jeles személyiségekkel. Késő barokk, egy homlokzati tornyos copf stílusú a berendezése. A főoltárkép sötét tónusú, Szent Márton halottat támaszt fel. A kőből készült keresztelő kút román oszlop alakú, az elpusztult középkori templom tartozéka. Késő barokk, egy homlokzati tornyos copf stílusú a berendezése
A templom berendezése. Palka József készítette a szentély festettüveg ablakait, melyek Szent Erzsébetet és az Oltáriszentséget ábrázolják. A süttői csiszolt, fényezett, vörösmárvány oltár, a felolvasóállvány és a pasztofórium terveit Sámson József építész készítette. Az oltár fölötti, kovácsoltvas láncon függő modern stílusú 155 cm nagyságú fakereszt. A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való, amikor is gróf Erdődy I. László titkos tanácsos és felesége, gróf Illésházy Anna-Mária adakoztak a templom javára. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje Katolikus Templom XIII. századi, román stílusú templomot a XV. században gótikussá alakították, ekkor készültek a belső gótikus falképei is. A barokk stílusú átalakítás a XVIII. században zajlott, berendezése is ekkor készült A templom berendezése, az oltárok, a padok és az orgona a klarissza rend feloszlatása miatt, 1782-ben Budáról került ide. A két régi mellékoltáron Árpádházi Szent Margit szobra, illetve egy, a XIV. századból származó Szűzanya szobor található. A templom belső festése az 1906-os felújítás során készült
Szendrő városának és egész Magyarországnak is jelentős műemléke a barokk stílusban épült római katolikus Assisi Szent Ferenc-templom.Eredeti formájában 1635/36-tól a ferences kolostor zárdatemplomának készült, ma ismert alakját az 1741-ben kezdődő átépítésével nyerte el. A rendalapító Assisi, avagy szeráfikus Szent Ferenc (1182-1226) tiszteletére szentelték A templom berendezése, a szószék, a főoltár és két mellékoltár, 1800 körül készült copfstílusban.A szószék Buck József pécsi művész alkotása, a baloldali mellékoltár a városvédőszentje Szent László király tiszteletére lett emelve
A templom további története azonban nagyon szerencsétlenül alakul. 1757-ben villám sújtja és leég, majd 1858-ban újra tűzvész áldozatául esik, és csaknem minden korábbi berendezése elpusztul. Még a II. világháború alatt is súlyos károkat szenved. Földváron két figyelemre méltó barokk kápolna is található A templom építésére a püspök úr Robl János volt budakeszi káplánt kérte fel. A temp-lomszentelés alkalmával nevezték ki Robl Jánost az egyházközség plébánosává. 1907. szeptember 8-án vasúton megérkezik a templom 4 db harangja és a templom berendezése is ekkor készült el. 1908-ban elkészült a templom orgonája.
Az újjáépítés befejeződését a római katolikus templom felszentelése jelentette. Az újjáépített templom felszentelését Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök végezte el 1950. január 15-én. A templom berendezése barokk stílusban lett helyreállítva, ám a belsőtérben továbbra is erősen gótizáló maradt a tér. A templom berendezése is figyelemre méltó, a fő- és mellékoltárok, a keresztelőkút, a padok, az áldoztatórács is a XVIII. században készült. Az 1990-es években a templom jelentős változáson ment át: el-készítették a freskókat, az oltár-képet, a szentély és a templom hajóboltozatának festését Berendezése a 18. században készült, oltárképét Dorffmeister István festette. A római katolikus templom szinte egyidős a jáki templommal, a művészettörténészek szerint valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építették, akik a jáki templomot. A bejáratot átívelő boltív mintázata és alakos ábrázolása ugyanis éppen. Másfél év után ismét szentmisén vehettek részt a hívek az öttevényi katolikus templomban. A belső felújítások végeztével az épületet ünnepi szentmise keretében, Keresztelő Szent János születésének ünnepéről is megemlékezve Veres András győri megyéspüspök áldotta meg június 28-án, a templom búcsúnapján
KÉPGALÉRIA - Klikk a képre! A szentmise elején Dancs Dóra és Henc Zsóka verssel köszöntötték a főpásztort, majd Sörös István polgármester idézte fel a templom történetét, az utóbbi évek felújítási munkáinak állomásait A faddi katolikus hívek 1857-ben határozták el, hogy új templomot építenek, mivel a régi tűzvészben elpusztult. Sok akadály leküzdése után 1860. június 13-án, Páduai Szent Antal napján tették le az alapkövet. 1864 szeptemberében készült el az új neogótikus templom, Wagner János pesti építész tervei alapján Szent Miklós Római Katolikus Templom és Plébánia 2017-04-10 2019-01-31 admin plébánia, Szent Miklós plébánia. egyenletes fénnyel árasztják el a templombelsőt, amelyet a fehér meg az aranyszín ural. Az 1793-ra elkészült templom berendezése ugyancsak szép vonalvezetésű, méltó az épületbelső művészi értékéhez.. A templom berendezése fokozatosan készült el. 1747-ben állították fel a szószéket, 1754-ben a főoltárt, és 1761-ben a két mellékoltárt. Ezekből az időkből való a keresztelőkút is. 1761-ben épült a templomkert kőkerítése (melyet 2010 tavaszán, a templom előtti tér rendezési munkáinak részeként lebontottak és. A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom helyén a középkori vár temploma állt, melyet 1820-ban lebontottak és köveinek felhasználásával építették fel 1822 és 1824 között a ma is álló épületet Homályossy Ferenc tervei alapján. A klasszicista templomot elődje után még ma is sokan Vártemplomnak nevezik.. A Magyarok Nagyasszonya templom
A templom berendezése folyamatosan fejlődött. Érdekessége, hogy a kegyúri rész fő bútora egy 17. századi ónémet-reneszánsz Bachus-szék, amelyik még a Wenckheimek közvetítésével került Szeghalomra. Gyakorlatilag a későbbi bútorzatot ez a bútor határozta meg. 1901-ben a templomi padokat teljesen kicserélték Római Katolikus Templom. A város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló műemlék római katolikus templom még az Andrássyak birtoklása idején, 1781-1786 között épült barokk stílusban, berendezése is barokk. A templomot Esterházy Károly egri püspök 1788-ban szentelte fel. 1796-ban - az új földbirtokos, Semsey.
A katolikus hívek számának folyamatos növekedtével a régi templom kicsinek bizonyult. 1905-ben ezt a régi templomot lebontották, bontását június 23-án kezdték el. Az új templom alapkő letétele 1905. augusztus 15-én volt, felszentelésére 1906.október 6-án került sor. Az Isten imádására szánt hajlékoknak és keresztén A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban A templom építése és berendezése 1791-re fejeződött be, június 28-án Batthyányi Ignác püspök fényes ünnepségek között szentelte fel Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Az épület mai, aszimmetrikus arculata egy 1927-es vihar következménye
EGYH-EOR-19-0363 Beregdédai Római Katolikus Egyházközség A Beregardói templom belső berendezése Beregdéda 2 000 000 43. EGYH-EOR-19-0378 Komlói Református Egyházközség Imaház felújítása Komló 4 900 00 Berendezése jellemzően 19-20. századi, szószéke kicsit korábbi, a 19. század első feléből származik. A templom keleti homlokzatának déli végéhez kerítés csatlakozik, ami összeköti a telek délkeleti sarkában álló, L alaprajzú, földszintes plébániaépülettel. Az 1930-as években berendezését megújították Gyümölcsoltó Boldogasszony Római Katolikus templom . Kehidakustány, Deák Ferenc utca 8. Berendezése barokk korabeli munka, diadalív szerű főoltára az angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornya 1807-ben készült el. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4 mázsa súlyú
Berendezése a II. világháborúban megrongálódott, tornyának keresztjét az 1970-es években vihar sodorta el. Az oltár és a szószék a templom építésekor készült, régebbi harangja 1792-bõl való. Nem keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos templom. Római Katolikus templom, műemlék A Kossuth téren található kéttornyú, copfstílusú római katolikus templom. Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között. A sekrestye értékes rokokó berendezése a majki kamalduli remeteségből került ide. A templom kriptájában temették el Fellner Jakabot Ettől kezdve a templom belső berendezése folyt az 1894. szeptember 23-án megtartott ünnepélyes megáldásig. A templom felszentelését az 50 éves jubileum kapcsán 1944. június 18-án tartották, amikor a kőszegi polgármester nemcsak a kegyuraságot ígérte meg a képviselő-testület nevében, hanem az egész várost is Jézus. Szent György plébániatemplom. A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként. Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a.
Városunk római katolikus egyházának kialakulásáról azt olvassuk a Series Parochiarum et Parochorum 1894-es kiadásában, hogy Nagymegyernek már 1332-ben volt plébánosa : Petrus, plebanus de Megyer . A templom berendezése és annak felépítése, 1900-as év után lett kialakítva A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a római katolikus egyház tulajdonába került. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 500 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas. Péter-Pál templom belsejeA templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes. Az utrachti Zecc Architects építésziroda alakította át ezt a katolikus templomot tágas családi otthonná - Church XL. Hollandiában több száz üres templom van. A 70-es évektől több mint 1000 templomot zártak be, 1/3 részben le is bontották ezeket az épületeket. A katolikus templomok több mint fele tűnt el. A következő években újabb 1000 templom fogja elveszíteni.
A templom birtokában lévő egyik régi ciborium talapzatán ez olvasható: Pro ecclesia Tokodiensi Sancti Martini episcopi dono. Anno 1738. A templom berendezése II. József császár a Pálos rendet is eltörölte. E nevezett rend egyik felső magyarországi kolostorának a temploma is megszűnt A templom belső berendezése azonban megmenekült a tűzvésztől. A templom helyreállítására országos gyűjtés indult, amely azonban - beleértve Gyöngyös város 200 koronás adományát is - mindössze 600 koronát hozott. Ebből az összegből pedig csak a legszükségesebb javításokat lehetett elvégeztetni Bp. XXI. Csepel-Belváros Római Katolikus Plébánia, Budapest. 554 ember kedveli · 95 ember beszél erről · 307 ember járt már itt. Csepel szívében.. Római katolikus templom. Márianosztra. A Nagy Lajos által építtetett Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templom a török időkben elpusztult. A gótikus szentélyt később helyreállították, a hajót a kolostorral egyidőben barokk stílusban újjáépítették. 1759-ben helyezték el a templomban a Jasna Góra-i.
A katolikus kiállítótér megnyitása hiánypótló, a Szent Mihály-templom története ugyanis szorosan kapcsolódik a város múltjához és jelenéhez. A város főterét, aminek múltja a középkorba nyúlik vissza, meghatározza a plébániatemplom impozáns méretű 14-15. századi épülete, ami egyben a város jelképévé is vált Berendezése XVIII. századi. 1738-ban megváltotta az Esterházy-család, a XVIII. század közepére már a Sigray-család a templom kegyura. Gazdag rokokó oltárát Szent Jakab apostol és a Szentháromság faszobrai díszítik. Szépek a templom késő barokk, faragott ereklyetartói is. Szent Jakab Római Katolikus Templom Katolikus templom berendezése Szent József római katolikus templom (Bódvaszilas) - Wikipédi . Története. Bódvaszilas eredeti, kőfallal kerített római katolikus templomát a 12. században építették a kis sziklapadon. Ez az épület 1772-ig állt; ekkor Esterházy Fényes Miklós herceg lebontatta, hogy a helyére nagyobb, barokk. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült, a felújítás során találták meg a szentély középkori freskóit is, melyek 1200 körül keletkezhettek
Jáki Esperesi Kerület 9792 Bucsu Templom titulusa: Szent Mihály A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom, amely Árpád-kori, 13. századi eredetű. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használják. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült A templom berendezése meglehetősen szegényes volt. Elmaradt a belső tér díszítése, a falak dekoratív festése. Az oltárok fából készültek. A templom belső díszítését szolgálta Gáll József szobrászművész két agyagszobra, továbbá Kovács Mihály egri festőművész olajfestményei
Szászrégeni református templom . Bocz Elek lelkipásztor kezdeményezésére, Alpár Ignác tervei alapján, Müller János építőmester kivitelezésében épült a szászrégeni református templom 1889-90-ben. Szász Ferenc püspök szentelte fel 1890 őszén, bár a teljes berendezése még sokáig elhúzódott A templom belső festését követően a felszentelést Dr. Paskai László esztergomi bíboros végezte 2003-ban. 2004-ben pedig megtörtént a templom főoltárának és a szószéknek a felújítása és aranyozása. A mellékoltárok 2007 illetve 2008 ban lettek felújítva és újra aranyozva. A templom berendezése és annak felépítése. A templom modern falfestményeit Szilágyi András és Szilágyi Domokos készítette 1995-96-ban. Az épületegyüttes fölött található szabadtéri oltár és az árkádos hodályok adják a nagybúcsúk állandó színterét. Fölöttük magasodik az 1751-ben épült kálvária, mellette a katolikus temető Korábbi katolikus templomról nincs adat, azt hogy a református templomot egy korábbi katolikus templom alapjaira építették, csak Dunabogdány 1752-es kánoni vizitációja állítja. A plébániát az akkori kegyúr, a királyi kamara 1801-ban alapította, ekkor határoztak egy 600 hívőt befogadó templom építéséről A templom falában a történelmi Perczel család 19. század során ide áthelyezett sírkövei láthatóak. Berendezése tipikusan a 18. század végét idézi. Az Angster-gyár orgonája 1888-ban készült el. A templom előtt Szűz Mária szobra áll, amely Bory Jenő szobrászművész alkotása
Ezért is szeretnék köszönetet mondani e gyönyörű templom megálmodóinak, a tervező és kivitelező mérnököknek, valamint Matl Péter szobrászművésznek, a szentély berendezése megalkotójának. Köszönettel tartozunk továbbá valamennyi adományozónak, anyagi és erkölcsi támogatóinknak Figyelemre méltó a templom barokk berendezése, melyet a veszprémi egyházmegye szobrászművészei készítettek. Ebben az időben került sor a plébánia újjászervezésére (1726) is. Jelenleg a Szent Ilona (felső) templomot használja az egyházközség plébániatemplomként A miskolci Mindszenti római katolikus templom az egykori tapolcai birtok Mindszentek kápolnája helyén épült, neve is erre a korszakra utal. A barokk templomotAlthán Mihály Frigyes tapolcai apát kezdeményezésére kezdték el építeni 1728-ban, 1744-ben történt felavatása már utóda Máriássy Sándor nevéhez fűződik. Egyes történészek szerint építtetője az olasz.
A mai templom a korábbi - a tatárjárás alatt tönkrement - templom helyére épült 1241-80 között. Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt. A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők Bagi Római katolikus templom (1772-74 épült) Községünk története: A település nevének keletkezése tisztázatlan. A faluban számos régészeti lelőhelyet találtak. A Peres dűlőben a rézkortól a bronzkoron át a római korig terjedően kerültek elő leletek
Miután Szerencs urai, a református Rákócziak Szerencs régi templomát a református közösségnek adományozták, a katolikus hiten maradt hívők templom nélkül maradtak. Egy ideig a várban lévő kápolnába jártak istentiszteletre, majd 1671 és 1683 között ismét ők használhatták a templomot, ami ezután végleg a reformátusoké lett Az első világháború idején hadi célokra elvitték a templom két harangját, melyet 1927-ben pótolnak. Az 1931-es népszámlálás szerint a község lakossága 2833 személy, melyből 2334 római katolikus (kb. 4-5000 fô a mai adat), ez 82,5%. 1936-ban Makk Ferenc kezdi meg működését az egyházközségben
A kétyi római katolikus templom belső berendezése: padok, ajtók, gyóntatószék, oltár, szószék, szentségház faragását Tusa János készítette a templom szentelésére 1996-ban. A templomban látható faragott stációkat Vida Zoltán készítette 2001-ben. Székely kap A város legrégebbi története szerint Nagymányok 1333-ban már rendelkezett templommal és plébániával. A török hódoltság alatt ez a templom csaknem teljesen megsemmisült: téglafalai még részben álltak, de sem teteje, sem berendezése nem volt már az 1722-es egyházlátogatási okmányok szerint A ma látható templom építését a 15. századra teszik. Szent László tiszteletére szentelték. A 17. század első felében a romlásnak indult, Apor Lázár javíttatta ki, amikor sok reformátust visszavezetett a katolikus hitre. Az 1802-es földrengés megrongálta a templomot, 1821-ben megújították, 1880-ban ismét javításra. Két egyedülálló templom A veleméri templom. Az Őrség, sőt egész Vas megye talán legismertebb, legnépszerűbb temploma a veleméri római katolikus templom, amely a falun kívüli kis dombon, erdős környezetben épült a 13. század második felében A templom belső berendezése még folyamatban van, a külső homlokzat és a kupola ikonjait Monostory Viktória festette. A templom/kápolna címe: Templomépítés: 2011-2016: Filiák és misézőhelyek: Nagyvarsány (rk. templom) Perényitanya (közösségi ház) Vásárosnamény-Vitka (rk. templom) A parókiához tartozó összes. A templom bejáratánál az őshazából hozott és itt felállított mészkőtömb állít emléket az 1750. évi betelepítésnek. A települési közösség vallási életének egyik meghatározó és fontos színtere a római katolikus templom. A lakosság 60%-a aktív hitéletet folytat